Save 57%

Darktrance - Ghosts In The Shells (CD)

dark metal / depressive black, BadMoodMan Music, BadMoodMan Music
30 reviews Write a review
List price: 466.67 Р
200.00 Р
You save: 266.67 Р (57%)
Price in points: 300 points
BMM. 012-08 x
In stock
+ −
BadMoodMan Music / Solitude Productions presents a new name on the Ukrainian black metal scene – Darktrance, with their debute album «Ghosts In The Shells». Powerfull sound, apocalyptic atmosphere, original use of electronics and wide variety of music genres, from depressive black metal to dark metal, will be interesting for the fans of such bands as Deinonychus and Forgotten Tomb, and will catch the fancy of all extreme black metal lovers.

Tracklist:
1 Long Dark Heath 3:29
2 Delusional Dreaming 4:24
3 Rain Of Sorrow 4:36
4 Between Two Worlds 4:05
5 God Of Time 3:50
6 Black Sun 5:43
7 Ghosts In The Shells 4:33
8 Humans' Devilry 5:49
9 Prison Inside Us 5:43

Artist:
Darktrance
Artist Country:
Ukraine
Album Year:
2008
Title:
Ghosts In The Shells
Genre:
dark metal / depressive black
Format:
CD
Type:
CD Album
Package:
Jewel Case
Label:
BadMoodMan Music
Cat Num:
BMM. 012-08
Release Year:
2008
Country Of Manufacture:
Russia
 Prev
1 2 3
Next 
Review
Fobia Zine
7/10
05.03.2009

Depresivní black metal z Ukrajiny v sobě skrývá něco zajímavého, temného, ponurého a také někdy až příliš přímočarého. Něco, co mi přijde na první poslech úplně běžné a na druhou stranu ojedinělé.

První skladba má velice zajímavý motiv, jenže se po chvilce naprosto ztrácí v zajetí černého kovu, který drtí celý song. Black metal jak se patří žene dopředu první tři skladby a já vůbec nevnímám jednotlivé pauzy a jsem takřka v půlce alba. Uteklo to, říkal jsem si. V půli placky jakoby se úplně změnil styl, nebo jakoby jste vložili do přehrávače jiné cd. Černý studený kov zmizel a na místo něj zde máme klidné, melodické a houpavé melodie, které vás odnesou daleko od severských zemí a od okolního světa. Pohltí vás a jen tak nepustí. Zajímavé
probuzení z nudy, které hodnotím velmi kladně a s chutí doposlouchávám kotouček, ač jsem si ještě před několika minutami říkal, že to snad vzdám.

Celou desku provází ne moc sympatický hlásek, který sráží celý projekt na kolena, i když hudebně se mi druhá polovina cd velmi líbí. Čistý zvuk je velká výhra a pastva pro uši, nástroje jsou dobře čitelné, zvuk v pohodě. Nezbývá než ohodnotit průměrnou 7.

Author: Orbb
Solitude Productions 24.10.2009, 15:00
Review
Atmospheric.pl
3.5/5

Nazwa DARKTRANCE pozwala podejrzewać, że ten jednoosobowy projekt z Ukrainy gra mroczną, hipnotyzującą muzykę. W istocie jest tak tylko po części. Płyta „Ghosts In The Shells” niezbyt przykuwa uwagę i w tym sensie w ogóle nie wprowadza w trans. Niemniej ma w sobie kilka charakterystycznych pierwiastków jak depresyjny klimat... DARKTRANCE porusza się bowiem w obrębie lekkiego, klimatycznego, właśnie tak nastrojonego black metalu. Tempa utworów i poszczególnych fragmentów są zróżnicowane, jednak przeważają wolne, z podkładami klawiszy. Słuchając „Ghosts In The Shells” często zwraca się jeszcze uwagę na mechaniczną i w tym trochę industrialną perkusję (automat). Obecne są też na albumie brzmienia fortepianowe, czystej gitary i smyczków, a wokal to mało czytelny skrzeko-growl, trochę złowieszczy, rozdarty, albo taki cierpiętny. I tak przez ponad 40 minut tego debiutanckiego wydawnictwa DARKTRANCE...

Author: Kasia
Solitude Productions 24.10.2009, 14:59
Review
Metal District
7/10

Wer bei dem Bandnamen irgend etwas in der Art wie Vhernen, Velvet Cacoon oder ähnliches erwartet, die ja tatsächlich Musik machen, die eine solche Genrebezeichnung verdient, der wird leider enttäuscht. Zum Grossteil zumindest. Ansätze in diese Richtung sind durchaus vorhanden, aber mehr als Einsprengsel denn als grundlegendes musikalisches Konzept. Wie kaum anders zu erwarten, handelt es sich bei DARKTRANCE um ein Ein-Mann-Projekt, diesmal aus den verrottenden Städten Russlands.

Desolat und verrottend sind durchaus auch passende Beschreibungen für die Musik, harsch, kalt und brutal spiegelt sie die Trümmer des Covers nicht unpassend wider. Dimitri Gubsky ist kein Dilletant an den Instrumenten und er stellt ein ums andere Mal kreatives Talent unter Beweis mit seinen dezent spacigen Arrangements, die dem Verfall auch eine gewisse atmosphärische Schönheit abgewinnen können, eine Faszination am Prozess des Untergangs. Dieses Album könnte sich an sich gut in meiner Playlist halten, wäre da nicht der 'Gesang'.

Der erinnert sowohl von der Stimme als auch den Effekten darauf, viel Hall und Verzerrer, eher an Grindcore denn an Black Metal. Auch die Art der Aussprache, soweit sich das noch als solche bezeichnen lässt, ist eher in irgendwas Core-igem zuhause und stellt damit einen, leider völlig unpassenden, Kontrast zu den Songs dar. Auch nach dem x-ten Hören stellt sich kein Gewöhnungsfaktor ein, eher im Gegenteil, je mehr ich die instrumentelle Seite der Songs zu schätzen weiss, umso weniger mag ich diesen Stil.

Wirklich erholsam ist da ein Song wie "Black Sun", der einen Teil seiner Vocals mit geflüsterten, nur wenig verzerrten und verhallten Cleanvocals bestreitet und nur stellenweise mit dem oben beschriebenen kontrastriert. Insgesamt fällt der Song mit seiner stark klavierbasierten Struktur aus dem Rahmen der restlichen Songs heraus. In dem darauf folgenden Titelsong ist der Gesangsstil zwar nicht wesentlich anders, aber durch die dominante Melancholie sehr viel langsamer und dunkler und wirkt einfach nicht so krass.

Die Musik selbst wie gesagt ist wirklich gut, der Mann hat viel Talent und weiss, was er will. Meiner einer würde aber dringend empfehlen, für die Vocals jemanden mit ins Boot zu holen. Denn selbst wenn der Mann seine Art zu singen in den Griff kriegen würde, wäre da immer noch die Stimme selbst, die auch nicht gerade das ist, was ich in solcher Musik hören wollen würde, da sie viel von der Stimmung zerstört. Nun, allem Gemecker zum Trotz, wer mit einer Mischung aus oben genannten Bands und Old Wainds was anfangen kann, darf ruhig mal ein Ohr riskieren.

Author: Velvet
Solitude Productions 24.10.2009, 14:58
Review
Shapeless Zine
7/10
03.2009

Darktrance и un progetto solita di Dmitry Gubsky, un artista ucraino noto anche con lo pseudonimo di Deimos. Nel giugno del 2007, anno di nascita del progetto, Dmitry ha registrato due canzoni, "Ghosts In The Shells" e "Long Dark Heath", che hanno dato vita ad un promo.
"Ghosts In The Shells", pubblicato quest'anno dalla Bad Mood Man Music, succursale della Solitude, и l'album d'esordio di Darktrance. Il full-length contiene sia le tracce del promo, sia altre sette composizioni registrate tra il maggio e l'agosto del 2007, nel Damaged System Studio di Kiev.
La copertina dell'album и molto bella ed evocativa. E' stata realizzata in una deprimente monocromia grigia, e mostra una cittа in rovina. Gli edifici sono tutti ruderi, come se fosse appena finito un bombardamento. Le otto pagine del libretto mantengono lo stesso grigio intenso come colore di sfondo. In esse troviamo il testo della canzone "Ghosts In The Shells", un paesaggio lacustre, una foto di Dmitry, le informazioni relative alla registrazione ed i contatti. L'artwork ci comunica un gran senso di vuoto e di destino fatale. Lo stesso testo presente evoca una disperazione senza fine: "Fantasmi nelle conchiglie / siamo fantasmi nelle conchiglie / andiamo in putrefazione, sanguiniamo, moriamo / siamo una razza sofferente". Nessuna speranza. Solo rassegnazione.
La musica proposta da Darktrance и a metа strada tra un black metal deprimente e un dark metal gelido. Gelido ma non distante. Il suono creato dagli strumenti и quasi confidente: и come un abbraccio freddo che non vuole certo confortarci, ma che almeno vorrebbe comunicarci la sensazione che non siamo soli nella sofferenza.
I quarantadue minuti di durata del CD sono un viaggio nell'introspezione, quasi un percorso iniziatico, o una via crucis per espiare la colpa stessa dell'esistere. Il linguaggio scelto da Dmitry и molto vario. In alcune canzoni il black и predominante, un black melodico nel quale campionamenti, tastiere ed atmosfere svolgono i ruoli principali. Mi viene in mente "Prison Inside Us", ma anche la title-track (che nonostante questo privilegio, non rientra tra le mie favorite), oppure la canzone d'apertura "Long Dark Heath". Oppure l'artista privilegia lente ballate suicide, come l'ottima ed affascinante "Black Sun". Ecco, nel corso delle nove canzoni Dmitry si dimostra un'artista completo e talentuoso. Nulla и lasciato al caso, e non cade nel solito errore di tanti progetti solisti, cioи quello di fare le cose alla buona. No. Dmitry agisce e pensa da professionista. Quindi, ci troviamo di fronte a canzoni scritte con criterio e capacitа, ad una tecnica strumentale buona e sicura, ad una qualitа di registrazione ottima. Da questi punti di vista, il lavoro di Dmitry и incriticabile. Formalmente, "Ghosts In The Shells" и un disco perfetto.
Ci sono anche dei difetti, prevedibili dato che il progetto si и formato solo due anni fa, ed in considerazione del fatto che le registrazioni risalgono a pochi mesi dopo la data di formazione. Tali difetti sono evidenti nella musica derivativa, che puт ricordare tante altre band dell'underground, e che come suggestioni puт portare alla mente i vari campioni del dark/black metal che non sto qui a citare. Anche le melodie sanno sovente di giа sentito, e non sempre arrangiamenti e musica sorprendono l'ascoltatore. Nel suo insieme perт, "Ghosts In The Shells" и un disco solido. Solido e vario. Nei limiti del genere, il songwriting ha una certa vivacitа ed и chiaro che Dmitry non sia mai a corto di idee. Chiunque ami questo tipo di musica, non potrа che godere le atmosfere plumbee di Darktrance. Io l'ho apprezzato parecchio, e ho goduto sensazioni deprimenti ogni volta che l'ho messo di sottofondo. Perт devo comunque essere obiettivo, mettendo da parte i miei gusti personali, nella speranza di dare un giudizio il quanto piщ possibile reale. Ed и per questo che affermo che Darktrance и solo all'inizio del suo percorso musicale. "Ghosts In The Shells" и un buon lavoro, ma и come un orto immenso del quale perт ne sia stata seminata solo una piccola parte. Per quanto sia ricco quel piccolo appezzamento, l'intero orto potrebbe rendere immensamente di piщ. Ma i grandi risultati si raggiungono poco per volta. E confido che Darktrance vada avanti per il suo percorso, regalandoci in futuro album ancora piщ belli, intensi, da vivere.

Author: Hellvis
Solitude Productions 24.10.2009, 14:57
Review
Femforgacs
8/10
07.02.2009

Az ukrán Darktrance több szempontból is meglepett, először is a neve alapján (legalább is én) valami ipari vagy EBM csapatra asszociáltam – Nem az! Másodszor s ez összefügg egyben a harmadikkal is; nincs se demó, se kislemez, pedig az olyan „csapatok” melyek számítógép – vagy stúdió eszközök segítségével alkot – és a rengeteg kezdetleges kiadvány mind arra való, hogy az illető-porject fejlődését mutassa és felfigyeljen rá egy kiadó és végre kiadhassa…
Nos itt mindenért Deimos (alias Dmitry Gubsky) a felelős és a Ghosts in the Shells az első kiadvány, amit kapásból piacra is dobott tavaly nyáron a BadMoodMan Music. Magvallóm kicsit bátor és kísérletező kedvű ez a kiadó, mert fogalmam sincs mennyi fogyhatott el azóta a Darktrance bebütből. Nem is azért mert annyira rossz zene lenne, hanem nem hinném, hogy nagy igény van az ilyesmire, amúgy Dmitry Gubsky 2007-ben hívta életre zenekarát Kyyivben. Zeneileg néhol black metalnak, míg máshol dark metalnak titulálják, s azt hiszem mindkettő igaz.
A Ghosts in the Shells 42 perce nem más, mint egy fájdalmas folyam, a világégés és pusztulások kora után, mikor az emberi lét és szellem a megmagyarázhatatlan kietlenségben önmagára ébred. Hihetetlenül mély és depresszív zene, amelyben az ambient, dark, gothic és black metal szegmensek keveregnek s kalauzolnak el egy világba, ahol csak a szürke és a fekete lelhető fel, mint szín… a dalok ennek ellenére változatosak, akadnak gyorsabb és lassabb tételek is, ahogy a zörejek és hangok kavalkádja is végtelen. Tehát kapjuk azt az eklektikus atmoszféra és zaj-halmazt, melyet az ilyesféle zenéktől joggal el is várunk. Van itt vánszorgó doom és csörtető fekete fém burjánzás is, mégis a legkiemelkedőbb dal mindenképpen a Black Sun, melyben igazán gyönyörű billentyű futamokat kapunk, melyek már-már futurista magaslatokba szárnyalnak. Kár hogy a gépies hangok néhol nagyon kihallatszanak, de ezekre megint csak felkészülhet az, aki úgy dönt elmerül a számítógépek útveszetőiben és a zárt ajtók erdejében… két zenekarhoz lehetne sorolni a Darktrance egy részét, ez pedig a holland és méltón kultikus Deinonychus illetve az olasz Forgotten Tomb (egyik se éppen vidám gyerekdalok válogatása…), a Ghosts in the Shells többi szegmense pedig néhol a My Dying Bride vagy a Wasara nyomdokain halad, illetve az észtországi – szintén egyszemélyes Catalepsy illetve a Hybernoid néhány megoldása kacsint vissza. A külsőségek tökéletesen illenek a zenei koncepcióhoz, monumentális és minimalista egyszerre, ahogy a Ghosts in the Shells is e két part között mozog, Dmitry Gubsky pedig a hálás révész… Mint minden ilyesféle produkció így ez is hangulatfüggő, a vokál amúgy alapvetően rekedt hörgés és károgás, illetve néhol gothic jellegű kórosok is feltűnnek, ahogy akad pár szép szóló, s ha már 2-3x lepörgött a korong, annyira háttérbe szorul a gépies dobok és hangszerek kicsengései - hogy ezek belsimulnak a depresszív kéregbe. Újító szándék természetesen nulla, és kételkedem, hogy a BadMoodMan Music sokat szakítana az ukrán fiatalember önkifejezésének zálogával – szóval mégis csak egy bátor dolog volt, még akkor is, ha a végeredmény számomra mondjuk tetszetős.

Author: haragSICK
Solitude Productions 24.10.2009, 14:56
Review
The Metal Observer
8/10
31.03.2009

He say Dark Metal, me say Black Metal. Who's right? Who cares? Suffice to say DARKTRANCE has crafted an opus with more atmosphere than you can shake a stick at (not that you could see it anyway.)

Essentially “Ghosts In The Shells” is a tug of war between rabid yet sombre Black Metal and brooding Dark Metal, both heaving equal weight and achieving an imperfect balance as there is still a see-sawing between the concussive and the contrived. Moods bagatelle around this bleakscape, shattering emotions and battering light into the distance so that only brief needles of positivity pierce the murk before being banished by shrouds of gloom. Take a sledgehammer to any of these tracks and the result will be a fall of soot, the devil-riding Black Metal sections belch out fuliginous clouds whilst the more cerebral Dark parts bring about a softly falling grey snow.

These compositions cumulatively sap the will, the tones draw warmth and energy, even when a sprightly plucked melody perks up during “Black Sun” it merely acts to mock, emphasising the melancholy surrounding it. There is movement rippling through this album, sometimes conspiratorial, sometimes a surge of affrontedness, the dynamic varying between a stalking menace and banked furnace intensity, it all convinces in its corruptive intent. The guitar manages to leave a smoking trail throughout the album, it has a cloying texture, a mix of ash and blood, even when a lead motif seeks to soar on “Human's Devilry” it is tainted and dragged back into the grey rush.

Whatever dark themes make up the lyrical substance of “Ghosts In The Shells,” portent drips from the tongue of the gargoyle. The vocals are suitably harsh, the mainstay being a croaked snarl that tears itself from the throat of this single entity and that evokes something unsavoury circling within a pit of filth. These songs are desolate without being empty, the atmosphere is thick to the point of smog during the likes of “Delusional Dreaming” and clarity is not a descriptive to be found anywhere here, despite the strength of the deliberately opaque production. Whilst austerity precipitates like some dour shower, it sometimes serves to wash the detritus away to reveal sinewed roots of sterner stuff, a black blaze sparks with orange embers throughout “Rain Of Sorrow,” besting the grim deluge that falls upon it.

There is no doubt that DARKTRANCE has constructed a work that brims with bitterness and fury, it does so without shrinking into the introspective self-loathings of some of the denizens of all things depressive, the inner strength ensuring this is as bold as it is cold. If the album title has piqued your interest, rest assured that the listening will bear its own reward.

Author: Mac
Solitude Productions 24.10.2009, 14:55
Review
Kronos Mortus
8/10
28.01.2009

Az utóbbi időben nem egy Ukrajnából származó metal formációt fedeztem fel magamnak. A legújabb a sorban a Darktrance névre hallgató, egyszemélyes zenei projekt, mely saját megfogalmazása szerint dark metal-t játszik, black és experimental elemekkel. A zenekart egy Dmitry Gubsky nevű fiatalember hozta létre, 2007 elején. Mégpedig abból a célból, hogy rávilágítson, mennyire rothadt és szétesett lett mára az emberi faj. Lássuk, mennyire sikerült ábrázolnia ezt a hangulatot.

Ghosts In The Shells – a cím kísértetiesen emlékeztet az s- betűk híján teljesen azonos című japán anime filmre, mely nálunk is kiadásra került DVD-n. Lehet, hogy emberünket ez a film inspirálta, a lemezborítót illetően legalábbis majdnem, hiszen egy romjaiba dőlt várost láthatunk. Akárcsak az animében látható város, mely romjaiba ugyan nem dőlt még, de a legjobb úton haladott a romlás felé. De más párhuzamot is felfedezni véltem eme két alkotás között, leginkább a hangulatot és a mondanivalót illetően. Akár ez a téma ihlette, akár nem, el kell ismerni, hogy kivételes lemezzel van dolgunk. Az ének majdnem tipikus károgás, ám annál kissé borultabb, nem annyira sablonos. A borult, beteges hangulat az egész lemezt uralja 9 nótán keresztül. Nem szívesen emelnék ki nótákat, de ha meg kellene tennem, akkor külön említést érdemelne a Between Two Worlds (lásd azonos című Abbath-I projekt lemezcím) melyben sejtelmes hangok, zörejek hallhatóak, illetve maga a címadó nóta, mely véleményem szerint az album leghangulatosabb és egyben legborultabb száma. A számcímek, mint például a Black Sun, Humans’ Devilry, Prison Inside Us stb., önmagukért beszélnek: Dmitry véleményét tükrözik elkorcsosult modern világunkról, ahonnan az emberiség számára már nincs kiút. A hangzással, hangszereléssel sincs gond, a minőség jó és élvezhető, a hangszerek korrektül szólnak.

Az összes hangszer és felvétel, valamint szöveg Dmitry munkája, minden tiszteletem az övé hiszen nem volt egyszerű dolga. Úgy gondolom, ígéretes jövő áll előtte, a borult hangulatokat, elgondolkodtató témákat kedvelőknek mindenképp ajánlom a lemezt, de csakis megfelelő hangulatban!

--------------------------

ENGLISH VERSION:

Lately I’ve discovered a couple of bands from Ukraine, the next one in the row is the one-man project Darktrance, which describes itself as dark metal with black and experimental elements. The band was formed by Dmitry Gubsky in the beginning of 2007, to express how rotten and lost the human race has became by now. Let’s see how much he succeed in that.

Ghosts In The Shells – the title, without the „s” letters, really reminds me of a Japanese anime movie with exactly the same title, which also got released in Hungary on DVD. Perhaps this movie inspired him or then maybe not, well at least for the album cover because we can see a destroyed city just like a city in the anime which was not yet destroyed but already on its way to that. But I can see other paralells between these two creations, mostly related to the atmosphere and the lyrics. Whether he was inspired by these themes or not, we must say that it’s a unique album no matter what. The vocals is an almost-standard screaming but sicker than that still, so not too cliché. This sick atmosphere rules the whole album, through all the 9 songs and personally I wouldn’t pick single songs, but if I had to, then I’d pick Between Two Worlds (see Abbath’s I-project with similar album title) where you can hear strange voices and noises, and the title song itself which is in my opinion, the sickest song of the album. Song titles such as Black Sun, Humans’ Devilry, Prison Inside Us etc., speak for themselves: they tell Dmitry’s opinion about our modern, sick world, from where’s no escape for the human race. There’s no problem with the sound and all, the quality is enjoyable and all the instruments sound correct.

All instruments, recordings and lyrics are the work of Dmitry, he has all my respect as he’s definietly not had an easy job with that. I think there’s a good future for the band in sight, I can realy recommend the album to those who enjoy such an atmosphere and themes that makes them think, but only when they’re in the perfect mood!

Author: Lemezismertetők
Solitude Productions 24.10.2009, 14:54
Review
Pavillion 666
8.5/10
05.03.2009

Darktrance est un nouveau groupe en provenance d’Ukraine. Du moins, un one-man-band puisque le sieur Dmitry Gubsky alias Deimos est l’instigateur du projet, crée en 2007, et qui a sorti en 2008 ce premier opus «Ghosts In The Shells».
Oui, encore un groupe de black metal, il va falloir un effort surhumain pour qu’il se démarque des milliers de groupes du style. Et bien c’est chose faite !
Deimos a misé sur des variations de styles au sein même du black metal. Ainsi, vous passerez de titres plutôt doom/dark à des titres beaucoup plus énervés black. Et ce mélange est parfaitement réussi. Nous sommes baladés dans des ambiances très sombres et maléfiques à souhait grâce au chant, un chant qui racle les ténèbres du plus profond des entrailles. Deimos réussi également dans tous les autres instruments avec des guitares à la fois speed mélo, mais aussi avec quelques distorsions faisant penser à du Blut aus nord. Les titres atmosphériques ou doom/dark sont hyper lourds, mettent une pression et une formidable ambiance d’effroi et de noirceur. Les fans de Deinonychus devraient apprécier un tel album qui de surcroit est fort bien produit.

Varié, captivant, voilà comment le chef d’équipe compte se démarquer des autres groupes black. Ici on ne mise pas sur la rapidité et la brutalité mais bien sur le coté dépressif et malsain, ce qui est en réalité l’essence même du black. Un album qui ne doit pas tomber entre toutes les mains (optimistes) mais qui fera le bonheur des plus sombres d’entre vous. Une très bonne découverte à soutenir !

Author: AVALON
Solitude Productions 24.10.2009, 14:53
Review
Brutalism
4/5

Black Metal from the Ukraine. This full length debute album displays a mix of depressive and ambient black metal. This one man creation called Darktrance will suck you into it's realm of gloom and doom with "Ghosts In The Shells" creating a haunted atmosphere bringing in a reminissencent feeling of good old Norwegian black metal but minus the religious drama (from what I can tell). Powerful sound with a great use of eletronics here but it is the chilling gnarling screetch of the the vocals that will either make or break this album."Ghosts In The Shells" is one of those albums you either will love or hate. There is not inbetween with this one. As for myself I am one who loves it and can appreciate where it is coming from. I would recommend you checking this out and I gladly drop this a rating of 4/5.

Author: Kindra RavenMoon
Solitude Productions 24.10.2009, 14:52
Review
Quintessence
5/6

As a part of the trilogy of Solitude Productions albums that were sent my way (see also Ekklesiast and Raventale), Darktrance from the Ukraine is represented with their debut album, “Ghosts In Shells”.

Despite being signed to a label that primarily dedicates itself to Doom Metal, Dartktrance doesn’t strictly fall into the same category as the other bands on BadMoodMan Music. Musically the band is better compared to Black Metal bands, although the sense of atmosphere would probably make the band best described as kindred to Forgotten Tomb and Deinonychus. Seeing that not all that many bands have successfully blended Black Metal and Doom Metal with the same quality as Forgotten Tomb, one can only be impressed by Darktrance’s effort. The essence of Black Metal remains, but the delicate union with slower breaks, Doom-tuning and thick layers of atmosphere by the keyboards make the music break out of the confines of the genre to aforementioned cross-breed. The quality of the music is consistently high, and probably more impressively, the songs have a distinct character, making the album both good and varied. Personal favorites include ´ Delusional Dreaming´ and ´God Of Time´, but all the songs make it clear that Darktrance have released an impressive debut album in “Ghosts In Shells”, and are a band to keep track of for the future!

Author: Vincent
Solitude Productions 24.10.2009, 14:49
 Prev
1 2 3
Next 
Write a review

All Labels