Letargy Dream - 2 (CD)

Review
Atlantis-Tales
9/10

"2" - новая работа LETARGY DREAM, ознаменовавшая новый качественный период существования проекта. Летарг, поддержавший бас-гитарой подольскую команду ОТКРОВЕНИЯ ДОЖДЯ, сам, наконец-то, перевел свой проект в статус полноценной группы, расширив состав от one-man-band до трио (благодаря участникам BEHEADED ZOMBIE и NABAATH). В отличие от предыдущей работы "Осколки Памяти" (кстати, этот альбом стал первым релизом BadMoodMan Music), "2" абсолютно не страдает синдромом "зависимости от Процентов Умирающей Невесты". Более того, Летарг пытается (и весьма успешно) раздвинуть привычные рамки doom metal, активно используя элементы doom/death, traditional doom, psychedelic rock, stoner, dark, post metal. 20-минутная Сингулярность, подстать своему названию (состояние Вселенной в начальный момент Большого Взрыва), это целое путешествие в Космос. За ним следует непростительно короткая (всего лишь 7,5 минут) композиция "Новый День Никогда Не Наступит..." с характерным для funeral doom metal размером, гитарными соло и сопровождающим их эмбиентом, но все же для похоронного дума, она слишком, хм..., быстрая... Уран - второе космическое полотно-гигант пластинки - его длительность около 24 минут. Преображение и богатство музыки LD здесь достигло своего апогея - psychedelic rock постепенно переходит в жесткий prog/post metal, переливаясь затем в stouner, в некотором смысле развивая идеи классических BLACK SABBATH, далее музыкальная повесть (а иначе назвать не удается) срывается в депрессивные, прямолинейные риффы, которые подвели ее к завершению, выразившемуся в поистине космическом ambient. Но как бы то ни было, описание, данное довольно сухими ярлыками музыкальных стилей, не сможет отразить ту палитру чувств, которую вызывает эта замечательная пластнинка.

Author: Atlantis

Review
Imperiumi
7.5/10
28.07.2009

Moskovalaisen Letargy Dreamin goottidoom on kaihoisaa melankolista ja melodista, eikä siltä sinänsä varmasti mitään genren tunnusmerkeistä puutu. Mutta erottaako yhtyettä toisaalta mikään useista samankaltaisista alan yrittäjistä? No, todennäköisesti ainakin se, että kappaleidensa keston puolesta Letargy Dream lähentelee jo termiä ”eeppinen”.

Levy nimittäin koostuu kolmesta kappaleesta, ja pituutta sillä on lähes tunti yhteensä, joten mistään ihan hittisinkkupituuksista ei Letargy Dreamin kohdalla voida ainakaan puhua.

Äkkikuulemalta kappaleet tuntuvat varsin junnaavilta, mutta pidemmässä kuuntelussa sentään osoittautuu, että yhtye on varsin taitava melankolis-romanttisten äänimaisemien luoja, ja jopa tietyt industrial-sävyt tuovat soppaan mukaan lisää omalaatuisuutta ja monipuolisuutta.

Taiteilijanimet Absient (laulu) ja Letarg (kitara, koskettimet, rummut) omaava yhtyeen ydinkaksikko on siis ainakin onnistunut luomaan oman genrensä sisällä jotain varsin omalaatuista, ja tässä mielessä myös yhtyeen hieman ”eksoottisempi” sijainti tuo nimenomaan sitä tiettyä omaleimaisuutta mitä joskus erikoisempi maantieteellinen sijainti tuo tullessaan. Kuten jo mainittua, ensi kuulemalta yhtyeen pitkät kappaleet vaikuttavat lähinnä junnaavilta, mutta enemmällä kuuntelulla niistä paljastuu uusia puolia, jotka nostavat ehdottomasti Letargy Dreamin kuuntelukokemusta enemmänkin plussan, kuin miinuksen puolelle. Kappaleissa on myös varsin pitkiä, pelkkään instrumentaalisuuteen ja tunnelmointiin perustuvia osioita, jotka tuovat omaa, sopivaa vastapainoaan bändin pääasiassa raskaammalle ja laahaavamalle ulosannille.

Absientin murinavokaalit tuovat mieleen eräänkin Kotamäen, mutta eivät silti kuulosta kaikista personaattomimmiltakaan, ja ajavat myös varsin mainiosti asiansa. Jostain syystä bändi on valinnut sanoituskielekseen äidinkielensä venäjän, joka tässä tapauksessa tuo varsinkin kieltä tuntemattomalle mukaan omaa mystisyyttään bändin ulosantiin, koska bändin sointi noin muutenkin kuulostaa kohtalaisen kohtalokkaalta ja pahaenteiseltä.

Kaikkien näiden positiivisempien seikkojen esiintuomisen jälkeen täytyy silti todeta, että jo kappaleiden pituuden vuoksi, sekä sen takia, että Letargy Dreamilta tuntuisi ylipäätänsäkin puuttuvan viime kädessä kappaleistaan tietty napakkuus, estää sitä muodostumasta miksikään ylivertaisen hyväksi kuuntelukokemukseksi genrensä sisällä. Tietystä omaperäisyydestään huolimatta.

Author: Heikki Puuperä

Review
PAVILLON 666
8/10
22.07.2009

Bon, il serait peut être temps que la presse metal française s'intéresse de plus près au label Solitude productions. Pavillon 666 est à ma connaissance un des rares webzine à chroniquer leurs prods... et c'est tant mieux pour nous parce que c'est très souvent excellent. Prenez Letargy dream..; encore une bonne surprise venue de Russie et signée sur Solitude prod!

Letargy dream est à la base un one man band mené par Letarg, multi- instrumentiste impliqué dans pas mal d'autres projets. Notre ami a ainsi commis depuis 2003 pas moins de 4 albums sous le nom de Letargy dream. Le petit dernier, cinquième du nom et baptisé sobrement « 2 » diffère de ses aînés car Letarg s'est cette fois ci adjoint les services d'un batteur et d'un guitariste. Le trio ainsi formé s'est fendu de 3 morceaux alliant un doom/death somme toute classique et des structures à tiroir comme le prog en raffole. Le premier titre, qui s'étend sur près de 19 minutes nous invite dans l'univers de « 2 », en puisant ces racines dans un doom/death solide ancré dans la tradition anglaise. Mais bien vite, d'autres influences se font sentir, lors de poussées death bien véloces, puis sur des break éthérés ou la mélodie prend le dessus. Letargy dream n'aime visiblement pas stagner et propose des compositions complexes qui multiplient ambiances et sonorités. Les russes semblent fortement imprégnés de progressif tant ce titre se plaît à multiplier les changements de rythme et d'ambiance. La deuxième piste elle ne fait que 7 minutes et présente un facette plus atmosphérique du trio: intro fantomatique, riffing funeste, chant « gothifiant ». Ce titre possède une ambiance vraiment très sombre qui glace le sang. Le dernier titre est aussi très long: 24 minutes. La recette atmo/prog du premier titre y est reprise avec bonheur, avec un petit peu plus d'expérimentations sonore, avec l'apparition de claviers discrets mais bien employés. Il y ressort également une forte influence Black sabbath (c'est presque de la repompe du fameux « Black sabbath »). En bref, chaque titre possède sa personnalité, trouve sa propre cohésion sans trop verser dans la redondance.

Alors, que dois je penser? Dois je regretter la confidentialité injuste de ce projet qui pourrait pourtant plaire à de nombreux amateurs de lourdeur ou bien prendre un plaisir égoïste à faire partie du cercle restreint des auditeurs de Letargy dream? Mince non, je vous invite bien sur tous fortement à jeter une oreille sur ce groupe, ça vaut vraiment le coup.

Author: Oceancloud

Review
Kronos Mortus
9/10
14.07.2009

Még soha nem hallottam a Letargy Dream-ről. Elsőre annyit sikerült kiderítenem róluk, hogy egy orosz bandáról van szó, akik valamilyen kísérletezős, pszichedelikus doom/death metalt játszanak. Sajnos a hivatalos oldaluk oroszul van, így a tagok nevén kívül több információt nem nagyon lehet megtudni. Őszintén bevallom, nagyon kedvelem ezt a fajta kísérletezős, depresszív muzsikát. Az embernek megfelelő hangulat kell hozzá, hogy egy ilyen albumot végighallgasson, de megfelelő időben felejthetetlen élményt tud nyújtani.

A moszkvai trió a lemezre 3 számot készített, melynek játékideje 51 perc. Maximális elismerés a hangmérnököknek, az anyag professzionálisan szólal meg!
A kezdő tétel, a „Morfiy” valamilyen sportesemény háttérzajaival indul, majd elkezdődik a brutális doom metal pusztítás, mélyre hangolt gitárokkal, rendkívül karakteres basszusmenetekkel, orosz nyelvű hörgéssel. Itt még vannak középtempóig felgyorsuló, egyszerű riffelések, de ezek mindig visszatérnek a szaggatott, lassú témához. A hörgés mellett az énekes Letarg sokszor használja transz-szerű hangját, mely leginkább dallamos kántálásra hasonlít. A dalban megfigyelhető még a gitárharmóniák keleties dallamvilága.
A „Novyi Den'Nikogda Nastupit” kezdete egybefolyik az előző dal végével. Egy torzítatlan, lassú gitárharmónia vezeti be a következő lassú, monoton tételt. Ebben a számban a tiszta gitár és a basszus kiállásai, valamint a narratív énekhang dominál. Rövidsége ellenére („csak” 7:26 perc) ez a szám rendelkezik a legkülönlegesebb atmoszférával az egész albumon.
Látszólag átmenet nélkül csavarodik bele a szám vége az „Uran” nevű, majdnem 24 perces záró számba. Nagyon ügyesen vezetik át a track-eket egymásba, így az egész anyag egy kerek egészet alkot. A dallamvilága ennek a szerzeménynek is teljesen egyedi. Speciális gitáreffektek, olykor minimális szintidallamok, vagy black metalhoz hasonló riffelés teszi változatossá a felvételt. Az utolsó periódusában egy szintetizátorral megkomponált outro-val zárják le a lemezt. Szerencsére erre dalra sem igaz, hogy a hosszúsága miatt unalmassá válik.

Bárkinek őszintén ajánlom ezt a lemezt, aki szereti a merész, kísérletezős, egyedi hangulatú alkotásokat. Nekem felejthetetlen órát okozott.

----------------------

ENGLISH VERSION:

I have never heard anything about Letargy dream. First I got to know that they are a Russian band, and they play a mixture of doom/death metal and experimental, psychedelic rock. Unfortunately, their official page is in Russian, so I can't ascertain anything. I confess honestly, I really like this depressive, experimental doom metal style! Man need to have the suitable mood to enjoy this music, but in the very ideal moment, this art of music can cause priceless experiences.

The trio from Moscow recorded 3 tracks into the CD, which is 51 min. long stuff. The sound engineers made professional work with this album!
The first track „morfiy” starts with noises of a sport event, then begins the brutal doom metal annihilation with low-tuned guitars, characteristic bass playing and Russian growls. There is a lot of mid-tempo riffing, but these parts always return to the basic slow theme.
Aside from the growling, Letarg uses a special voice, what I could describe as „ melodic chanting”. The guitar melodies have oriental taste here and there in „Morfiy.
Next song, „Novyi Den'Nikogda Nastupit” is slurring with the previous track, there aren’t any breaks, just some noises. A clean guitar harmony starts this monotone, slow song. The smooth guitar accords, characteristic bass playing and narrative chanting dominate this 7:26 long track. Although this is the „shortest” song in the album, it has the most outstanding atmosphere.
To close the line, „Uran” takes place at the end of the CD. The sonority is very special here, and different from the previous ones. There are loads of delayed guitars, minimal synths, or black metal riffing. Fortunately, the whole „Uran” can be fascinating and exciting, without any boring periods.

If you like this experimental way of metal, the Letargy Dream's new album is a must have.

Review: gwanath