Save 25%

The Undergrave Experience - Macabre – Il Richiamo Delle Ombre (CD)

funeral doom metal, Solitude Productions, Solitude Productions
List price: 533.33 Р
400.00 Р
You save: 133.33 Р (25%)
Price in points: 600 points
SP. 049-11 x
In stock
+
The debut album from the Italian band The Undergrave Experience. This is not another piece of standard funeral doom, but an entire journey to the world of horror culture. Being close to works of memorable band EA in their music style the musicians of The Undergrave Experience develop the darker side of the genre searching for inspiration in classical Italian horror movies. The album consists of two original tracks which the fans of gloom and horror aesthetics will surely like.

Tracklist:
1 Mater Mortalis Tenebrarum
2 Zombie Graveyard Horizon (Ballata Mortale)

Artist:
The Undergrave Experience
Artist Country:
Italy
Album Year:
2011
Title:
Macabre – Il Richiamo Delle Ombre
Genre:
funeral doom metal
Format:
CD
Type:
CD Album
Package:
Jewel Case
Label:
Solitude Productions
Cat Num:
SP. 049-11
Release Year:
2011
Country Of Manufacture:
Russia
Review
Doom Metal Front
8/10

Genau wie bei Pasta und schnellen roten Sportwagen verfügt Italien über eine ansehnliche Tradition in Sachen Horrorfilmen und, Dank Steve Sylvester und Death SS, auch über eine alteingesessene Metal Combo, die dieses Schockimage anhand ihres Schaffens transportiert. Es sollte also nur noch eine Frage der Zeit sein, bis sich auch eine italienische Funeral Doom Band der Horrorthematik akribischer annimmt. Endlich geschehen ist dies mit den 2010 gegründeten und aus dem Musikprojekt Dump herausgebildeten THE UNDERGRAVE EXPERIENCE, die uns mit den zwei blutdicken Langstücken, Mater Mortalis Tenebrarum [24:21 min] und Zombie Graveyard Horizon (Ballata Mortale) [18:53 min], ihr Debutalbum „Macabre – Il Richiamo Delle Ombre“ vorstellen. In diesen beiden Titeln findet sich dann auch alles wieder, was man sich unter dem Begriff Horror Funeral Doom zusammenklaubt: große Melodiebögen, eine tief aus der Gruft hauchende Stimme, Textzeilen in Englisch, Italienisch und Latein sowie morbide, mit Synthesizern vielfaltig ausgemalte, Grusel Movie-artige Soundtrackpassagen. Dem kompositions-stilistischen Vergleich von Solitude Productions mit den Labelkollegen Ea darf ebenfalls zweifelsfrei zugestimmt werden, sodass ich dieses Review mit folgendem Anwendungshinweis schließen kann: In Ruhe bei Kerzenschein genießen und Kopfkino an!

Author: Slowmas
Review
Biotechpunk
26.08.2011

Zuerst einmal vorneweg, hier auf der Platte sind nicht nur die Song lang, sondern auch der Titel, denn eigentlich müsste es Macabre – Il Richiamo Delle Ombre heissen, doch irgendwann passt es dann auch nicht mehr in die Überschrift.

Bei Doom muss es eben lang sein, die Musik, und auch die Überschrift.
Es scheint mir eine eigenenart dieser Musikrichtung zu sein das die Songs langsam, träge daherfliessen, sich schwer aufbauen, quasi dahertropfen, Ton für Ton, Note für Note.

Das ganze hier von The Undergrave Experience ist nochmal eine Stufe langsamer, versucht, ähnlich Filmmusik, eine Stimmung aufzubauen, erinnert vielleicht ein wenig an Gothic Metal und eben ein wenig an Filmmusik.

Was ich persönlich nicht verstehe ist, das alles in einen Song gepackt werden muss, alles was man, und es sei es nur der Übersicht halber, auch splitten könnte.

Ein Intro, den ersten Part, den nächsten Part, auch wenn es alles zusammengehört, eine Story, ein Gefühl versucht zu vermitteln.
Es wäre zumindestens als Hörer leichter einzusteigen, eine Stelle nochmal zu hören und wiederzufinden.

Der erste Song dauert vierundzwanzig (24) Minuten, will man eine Passage nochmal hören, dann muss man, es handelt sich hier um eine CD, entweder den ganzen Song nochmal hören, oder sich gut die Stellen merken um bis dahin vorzuspulen.

Bei einer LP kann man wenigstens einfach die Nadel versetzen, das geht hier nicht so einfach.

Egal, bei Funeral Doom, das habe ich nun gelernt, sind die Songs ein wenig langsamer als in anderen Metal-Musikrichtungen, dafür sind die Songs aber um einiges Länger als in den anderen Musikrichtungen.

Mein Fazit: Funeral Doom will sich bisher mir noch nicht erschliessen, es scheint nichts für mich zu sein.
Wo ich schon normalen Doom schwer zu greifen finde, da entzieht sich der Funeral Doom mir bisher noch mehr.
Es scheint Geschmackssache zu sein, leicht ist die Musik sicher nicht, nebenher lässt sie sich auch nicht so wirklich hören, somit benötigt die Musik Zeit, nicht nur für die Songlängen, sondern auch für den Hörgenuß eben dieser.
Doch weiß ich nicht ob dann die eher simplen, trägen Songstrukuren nicht schnell langweilen, da hier viel auf monotone Wiederholung gesetzt wird.

Author: Sebastian
Review
Femfogacs
5/10
01.11.2011

A magát szerényen csak Marcelnek nevező olasz figura gitározta, billentyűzte, énekelte (azaz hörögte) fel ezt a lemezt. Első próbálkozása ez a The Undergrave Experience-nek, lássuk hát!

Az első dal végletekig lelassított tempójú kiengedett hangokkal kezd. A gitárdíszítés sajnos hamiskás. (Ha próbákra nem is, de koncertekre és lemezfelvételhez illő behangolni - szoktuk volt mondani.) Alig több mint másfél perc után előbukkan Marcel megfeszített, mély hörgése a háttérben - a témázgatás marad természetesen. A harmadik perc után elhalkulnak a gitárok és a nagyzenekari hangszíneket megszólaltató billentyűk; a dob-basszus alapozást ezúttal a dob-zongora balkéz veszi át. Visszakúszik finoman a basszus, hogy később a torzítatlan gitárrészeket kísérhesse. Bár ne kellene kísérnie! Hamis. Majd előbukkan az olasz nyelv, itt már a disszonánsságé a főszerep ami a gitár és a zongora kettőségét illeti. Oké, itt érthető, ettől kap az egész egy horror-szerű hangulatot, ami célja is volt az egyszemélyes zenekarnak, ugyanis olasz horrorfilmekből is merítettek ötleteket. Időnként vissza-visszatér a nyitó téma, de sajnos a dal felénél már-már kínszenvedés hallgatni a dalt: itt ugye már kb. 12 perce szól… Később - valahol a tizenhatodik percnél - végre jön egy témaváltásnak ugyan nem nevezhető, de az előbbiektől eltérő hangulatú szösszenet, de újra jön a fő téma, amit már olyan sokszor hallottam, hogy többé nem akarom… Majd ez megismétlődik még egyszer egy másik átkötővel és végre fellélegezhetek!




Nem sokáig!
Máris jön a második dal. Ugyanaz a disszonáns zongorá kúszik rá a szintetizátor keltette mély, háborgó hangra, s itt is visszaköszön a előző dal fő témája. Na! Szinte semmi nem változok, ahogy előtör a torzított gitár és a hörgés: mintha ugyanaz a dal szólna. Na de nézzük, ha már belekezdtem. Itt már rettenetesen kíváncsi voltam és megmértem a dal ütemmérőjét: 60 bpm +-2... A hatodik perc környékén éreztem valamelyest a horrort, amikor a dob-basszus-gitár-hörgés fölött a zongora és egy érdekes csilingelő hangszín összhatása majdnem az őrületbe kergetett; igaz nem a félelem miatt… Aztán hosszú percekig nem történik semmi, csak a másodpercenként leütött, lepengetett hangok hosszú-hosszú folyama viszi tovább ezt a megfáradt, életunt temetőbe tartó nagytatás ballagást. A tizenharmadik percnél már erős kételyeim vannak afelől, hogy végig bírom hallgatni; már csak hat perc van hátra - nyugtatom magam. 14:30-nál leállás: végre történik valami! :D A zene elhalkult, és egy vonósokkal megáldott témázgatás veszi kezdetét, az eddigi legjobb a lemezen! Remélem a dal végéig kitart, felemelő lenne! Egyszerű, de az elmúlt hosszú-hosszú percekben hallottakhoz viszonyítva igen nagyszerű téma; felüdülés. Már csak két perc a dalból, ne hagyd abba - fohászkodok Marcelhez. Igen! Köszönöm!

Nos, hallottam már néhány funeral doom lemezt, de ilyet még soha! A stílus erős elkötelezettjeinek is félve ajánlanám a Macabre - Il Richiamo delle Ombre című olasz szárnypróbálgatást. Erősen kötött szárnyú szárnypróbálgatás ez - maradjunk ennyiben.

Author: zeba
Write a review