Shattered Hope - Waters Of Lethe (CD) Digipak

death doom metal, Solitude Productions, Solitude Productions
500.00 Р

Digi CD

Price in points: 1000 points
SP. 084-14D x
Out of stock

We (Solitude Productions) will add your email address to a special mailing list for this product. Once the product is in stock, you’ll get an email about it automatically, and your email address will be removed from the product’s mailing list.

The data will be visible to some members of our staff. If you’d like to have your personal data removed, send an email to store@solitude-prod.com.

If you believe that your personal data has been misused, you have the right to lodge a complaint with a supervisory authority. We’re obliged by EU General Data Protection Regulation to let you know about this right; we don’t actually intend to misuse your data.

Add to wish list Add to comparison list
Greek doom death metal band Shattered Hope is back with their second full-length album aimed for surprising listeners. Musicians are moving towards radical depression and present six epic tracks, from 10 to 18 minutes each, which feed the atmosphere of impenetrable grave gloom. The music flows slowly just like the black waters of the River of the Dead, while rare midtempo interludes and melodic passages appear as islands which bring diversity to the lifeless extramundane landscape. Undoubtedly, this album is aimed for careful listening allowing to reveal the power and deepness of the work. Famous British master Greg Chandler (Esoteric) helped the band to embody this masterpiece in details by performing mastering at Priory Recording Studio (UK). The first 100 copies of the album come as a strictly limited 6-panel digipack with a 12-page booklet!

Tracklist:
1 Convulsion 12:41
2 For The Night Has Fallen 11:17
3 My Cure Is Your Disease 12:12
4 Obsessive Dilemma 10:38
5 Aletheia 15:02
6 Here's To Death 17:57

Artist:
Shattered Hope
Artist Country:
Greece
Album Year:
2014
Title:
Waters Of Lethe
Style:
death doom metal
Format:
CD
Type:
CD Album
Package:
Digipak
Label:
Solitude Productions
Cat No:
SP. 084-14D
Release Year:
2014
Barcode:
4 627080 610521
Country Of Manufacture:
Russia
Review
Pitchline Zine
7.5/10
07.05.2015

“Leteo (Lethe) es uno de los ríos que cruza el Reino de Hades. Beber de sus aguas provocaba el olvido absoluto, algo que resultaba imprescindible para los espíritus desencarnados que cruzaban dicho territorio apenado” .

Mitología griega tras el título del segundo disco de los también helenos Shattered Hope, banda que se posiciona en la vertiente del Doom metal y que para muchos no tienen el lugar que se merece en la escena por la que desfilan viéndoles pasar desapercibidos y con presencia casi nula en un terreno dominado por las atmosferas lentas, oscuras y pesadas. Afortunadamente para ellos, podemos decir siendo justos, que la formación griega atesora un potencial mayor de lo que realmente muchos pensarían tras comprobar los fuertes fundamentos que sus dos ediciones encierran en su atractiva propuesta. Dos discos de los cuales será este segundo álbum el que consolide al grupo y consiga una mayor expansión de su trabajo adquiriendo una mayor reputación acorde con el nivel mostrado.

'Waters of Lethe' da nombre a su último lanzamiento nuevamente bajo el amparo del conocido e inquieto sello ruso Solitude Prod. y nuevamente como hiciesen con su primer disco, encontramos un trabajo tejido bajo las líneas del Funeral Doom y el Doom más tradicional en la línea de bandas como Evoken, Nox Aurea, Shape of Despair o Esoteric quienes curiosamente tienen contacto directo con este trabajo gracias a la ayuda aportada por Greg Chandler (Esoteric) en el trabajo de la masterización del álbum.

Este nuevo disco posiblemente no sorprenda a nadie si hacemos referencia a su música. De nuevo volvemos a encontrar la idea inicial del grupo de realizar su música predilecta la cual sin duda podemos asegurar tiene los argumentos necesarios para formar el buen compacto que han conseguido en este trabajo. Han logrado compactar su idea de siempre y además, gracias al trabajo y esfuerzo realizados para la ocasión, consiguen mantenerse a flote pero con el añadido de haber adquirido mayor resonancia. En un mundo plagado de bandas ejecutando el estilo de estos griegos, existe tanto material insípido como material con fundamento (como diría Arguiñano). Me inclino en colocar la música de Shattered Hope en ese grupo de música con fondo, en ese grupo de bandas productivas.

Con casi ochenta minutos de música he de suponer que quienes se dispongan a echarles una escucha quedarán empachados. Seis cortes de los cuales el cuarto tema “Obsessive Dilemma” es el más corto de todos, casi 11 minutos de duración, hazte una idea. Gustazo que se pegará el que disfrute de cortes largos, lentos, pesados, profundos, funestos y por momentos melódicos.

Libera tu mente y viaja a las desoladas tierras de Hades con las aguas del rio Leteo siempre presentes. Escucha este trabajo que muy posiblemente consiga llevarte a solazar dicho viaje. Pero ojo, no bebas de dichas aguas, este disco, y Shattered Hope, no merecen ser olvidados.

Author: Leviathan
Review
Metalizer
3/5

нас вдыхать эти примеси, но давление здесь оказывается слишком сильным. И с третьей попытки прослушивания диска, ничего не изменилось, ничего нового не открылось. Иногда попадаются действительно впечатляющие риффы, но их крайне мало и, конечно, этого недостаточно, так как общая картина должна быть завершена, а не представлена отрывками, как получается в результате.Кроме всего прочего, буклет оставляет желать лучшего, в нём ничего не разобрать, не говоря уже о том, чтобы пытаться что-то прочитать. Релиз предоставлен Solitude Productions.

Author: Валентина PANTERA Катышева
Review
Terroraiser
7/10

Второй альбом греческой группы вновь погружает в депрессию… Собственно говоря, в этом и состоит смысл исполняемой SHATTERED HOPE музыки. При этом не совсем объективным будет назвать это похоронным думом - скорее психоделическим и атмосферным. С помощью этой музыки можно легко отвлечься от окружающей действительности, которая порой не менее мрачная, но куда менее творческая. В своем стиле - вполне убедительный альбом, который рекомендуется в первую очередь фанатам данной музыки.

Author: Thrashmentor
Review
Atmosfear Magazine №14
8/10

Первый альбом этой греческой формации был, безусловно, хорош, ну а второй должен только закрепить позиции SHATTERED HOPE на европейской метал-сцене. На своем новом диске музыканты продолжают гнуть линию начатую на "Absence", т.е. вас опять ждёт медленный и до ужаса атмосферный doom/death metal со всеми отсюда вытекающими. На этот раз, правда, обошлось без приглашенных гостей, что несколько странно, я думал, что традиция будет продолжаться (напомню, что на дебютнике поучаствовали Томас Йенсен из SATURNUS и Джонатан Тхери из ATARAXIE). Впрочем, на общей картине нового альбома это не отразилось. Другое дело - был ли шаг вперёд? Вот тут вопрос конечно. Как бы там ни было, этот диск станет достойным украшением в коллекции любого уважающего себя фэна данного жанра. Пару технических деталей: сведение и мастеринг осуществлял маэстро Грег Чандлер (ESOTERIC), да и сам диск был на этот раз издан не только в "стекле", но и в формате Digipack, который уже полностью распродан. Для всех фэнов MY DYING BRIDE, MOURNING BELOVETH, MAR DE GRISES.

Author: CS
Review
Mroczna Strefa
8/10

Debiutancki album Greków zatytułowany “Absence” brzmiał bardzo obiecująco i jak na dopiero startującą na dobrą sprawę grupę bardzo dojrzale. Nie odkrywał koła, nie zdefiniował na nowo doom/death metalu, ale za to przynosił wiele emocji, które w dodatku zapodał w formie bardzo barwnej, choć posługującej się językiem dość przytłaczającym i depresyjnym. Stąd chyba przy określaniu muzyki z tego krążka często padało określenie ‘funeral’. Po ponad trzech latach sześcioosobowy band powraca jeszcze bardziej rozbudowanym i że tak powiem - rozłożystym materiałem, o czym świadczy choćby fakt, że żaden z utworów nie trwa krócej niż 10 minut z sekundami. Monumentalna forma tych kompozycji też wskazuje, że muzycy jeszcze dogłębniej weszli w temat obudowania klasycznego potraktowania doom/death metalu wywodzącego się w prostej linii od wczesnych dokonań MY DYING BRIDE (vide początek „My Cure Is Your Disease”) o różne detale charakteryzujące tych wybitniejszych przedstawicieli działających w nieco późniejszym okresie. Nie miałoby jednak sensu przytaczanie tutaj tych wszystkich nazw, bowiem mimo wszystko grecka formacja czerpie odrobinkę z tak różnych źródeł, że nie ma tutaj jakichś konkretnych skojarzeń. Dźwięki opierają się o potężne riffy, na które nakładają melodyczne partie drugiej gitary (pierwszym ewidentnym przejawem takiej konstrukcji jest drugi na płycie „For the Night Has Fallen”), wszechobecne brzmienie pianina, klawiszowe tła (czasem wysuwające się bardziej na front, jak na przykład w „Obsessive Dillema” czy w „Here’s To Death”) i oczywiście mocarna sekcja rytmiczna. Wokale z kolei nie ograniczają się do jednostajnego growlingu, bowiem nie brakuje tutaj desperackich wrzasków i ponurych melodeklamacji. Nieśmiało odzywają się na „Waters of Lethe” bardziej post-rockowe elementy, jednak są one raczej czymś w rodzaju ozdobników, jak na przykład w początkowej fazie otwierającego całość „Convulsion” i takich momentów jest tutaj niewiele, ale za to mamy niesamowicie wiele ciężkiego, posępnego i monumentalnego grania z odpowiednio dawkowanymi, melodycznymi akcentami, a zamykający ten materiał „Here’s To Death” to już czysty funeral doom metal. Niestety, zdarza się SHATTERED HOPE popadać w niepotrzebne dłużyzny i tak się dzieje w 15-minutowym kawałku „Aletheia”, choć na szczęście cała reszta jest już pozbawiona tych negatywnych momentów.

Author: Diovis
Review
Femforgacs
8.75/10
11.04.2014

Soha nem csináltam titkot belőle, a black metal mellett a másik legkedvesebb műfajom a lassan vánszorgó, borús (funeral) doom-death muzsika, nagyjából azóta, hogy először hallottam a My Dying Bride zenekar második albumát, a mai napig méltán legendás Turn Loose The Swans-et. Ebből persze egyenesen következik, hogy igen jó barátságban vagyok az orosz Solitude Productions legtöbb kiadványával, közepesekkel és jobbakkal egyaránt. Jelen ismertető tárgya az említett kiadó szám szerint nyolcvannegyedik megjelenése, a leányvállalatokat nem számítva.

A görög Shattered Hope kilenc éve adta ki első demóját (kritika itt), majd azóta még egy demót és egy nagylemezt (kritika itt) hoztak össze, melyet egyébként szintén a Solitude adott ki, mérsékelt sikert generálva a hallgatóság soraiban. Négy év csend után jelentkeztek újra a görögök jelenlegi, második lemezükkel. A felállás hat főt számlál: Thanasis - basszusgitár, George (Tenebrae Semitarius, Format C, Inertia) - dobok, Sakis (Tenebrae Semitarius) - gitár, Thanos - gitár, Eugenia - billentyűk, Nick - ének. Egy fél pillantás vetve a dobos és a gitáros arcok Tenebrae Semitarius nevű projektjére, világossá válik hogy, a srácok nem sietnek sehová az életben, a rejtélyes black-ambient formáció eddig egyetlen saját kiadású EP-t jelentetett meg, hét évvel ezelőtt.

Léthé: túlvilági folyó, melynek vize feledteti a holtakkal földi életüket. Mire az album végére ér az egyszeri hallgató, könnyen elképzelhető, hogy hasonló sorsra jut, mint a halottak, akik ittak a lemez címében említett folyó vizéből. Keményvonalas borongóknak ajánlanám csak a Shattered Hope legújabb alkotását: az album hat tétele kerek nyolcvan percen keresztül hömpölyög a lejátszóban, a legrövidebb dal 10, a leghosszabb 18 perces. Ha ez még nem lenne elég riasztó, a Waters of Lethe gyakorlatilag nem tartalmaz gyök kettőnél gyorsabb részeket, még a középtempó fogalma is idegen a hat görög sráctól. Logikus, hogy ezek után nem adja könnyen magát a lemez, minimum három meghallgatás szükséges a dalok arcainak felismeréséhez, és még ilyenkor is bőven elveszve érezhetjük magunkat a közel másfél órás lemez hangfolyamai közt. Idáig már valóban csak az elszánt és tapasztalt gyászhuszárok fognak eljutni. Összehasonlítási alapként az amerikai Evoken zenekar albumait hoznám fel, de persze azok zsenialitását még nem érte el a Shattered Hope, talán majd pár év múlva, a következő anyagon. Itt ejtenék szót a Waters of Lethe nagy problémájáról: sokszor felkaptam a fejem, hogy mekkora hangulat, mekkora téma és hogy ez mennyire jó, de legalább ennyiszer tűnt fel, hogy ezerszer elsütött, már húsz évvel korábbi mércével is unalmasnak számító riffek töltögetik az időt. Háromféle stílusban vokalizálnak a lemezen: ritka esetekben alkalmazzák a jól bevált suttogás-beszédhang kombinációt, gyakrabban találkozunk a nyitó Convulsion elején is hallható, acsarkodós, kissé szikár üvöltéssel, legtöbbször azonban az Evokenre jellemző, mély hörgést hallhatjuk. Szövegeiket olvasgatva nem igazán térnek el a szokványos tematikától: őrület, depresszió meg halál és haverjaik.

A Solitude kiadó általában nem csinál ronda kiadványokat, a Waters of Lethe sem az, barnás árnyalatú borítója szép, de átlagos doom borító, homályos tájképpel, cirádás logóval, szobros zenekari fotóval, meg ilyenek. Szövegek a könyvecskében, bár kissé nehezen olvashatóak.

Nem nélkülözhetetlen az életünkből a görög banda új lemeze, de aki szereti a műfajt, az bátran tehet vele egy (vagy inkább több) próbát, még az is lehet, hogy első hallásra beleszeret a nem túl eredeti, de azért kellően hangulatos alkotásba. Bajban voltam a pontozással, lemezismertető esetében most először éreztem azt, hogy nem tudok egész számokban gondolkozni, de még a feles megoldás sem kielégítő. Ugyanis minden hibája ellenére nekem bejön a cucc, de nem szívesen adnám meg neki a kilencet, a nyolc és fél meg kevés. Minden esély és technikai körülmény adott, hogy a következő albumával taroljon a Shattered Hope, addig is be kell érni a kellemes, bár kissé szürke Waters of Lethe „szűk” nyolcvan percével.

Author: mike666
Review
Pavillon 666
7/10
10.12.2014

Second opus pour les grecs de Shattered Hope qui se sont formés en 2002. Ok, ça ne fait pas beaucoup d’albums en 12 ans, mais la qualité musicale est là, certainement due à une excellente production. La classification de Funéral Doom Metal leur va comme un gant. L’ambiance générale qui règne au sein de cet album de haute volée est vraiment sombre. La voix est bien plus que caverneuse, c’est un appel lointain venu tout droit des enfers, peut-être même de bien plus loin si on se plonge corps et âme au cœur de leurs harmonies ténébreuses. Les 6 morceaux qui composent cet album et qui durent chacun plus de 10 minutes gardent tout de même un côté très mélodique, voire à des moments très prog. La musique de Shattered Hope est magnifiquement construite. C’est une musique étonnamment harmonieuse où les grosses saturations sont absentes. Cela permet de créer un contraste flagrant avec la voix gutturale de Nick, ce qui donne à cet album ce côté si obscur mais aussi déchirant. Pour du Doom, les tempos sont vraiment lents, on frise le Drone ultra dépressif. Si on veut aller un cran en dessous, ce serait Nortt, c’est pour vous dire. En résumé, on peut dire que c’est un album vraiment noir et pourtant très musical. Si vous n’êtes psychologiquement pas en forme je vous conseille autre chose, mais si vous êtes costaud et que vous voulez vous farcir la descente du Styx version « Délivrance », alors cet album est fait pour vous.

Author: Franckenstrat
Review
Pavillon 666
6.5/10
08.05.2014

Les Grecs de SHATTERED HOPE reviennent avec un nouvel opus ! Le groupe créé en 2002 se compose de Nick au chant, Thanos et Sakis aux guitares, Thanasis à la basse, Eugenia aux claviers ainsi que George derrière les fûts. Tout ce beau monde développe un Doom déviant vers le Death Metal. Leur album « Absence » sorti en 2010 avait déjà fait l'objet d'une chronique sur Pavillon.. A moi de reprendre le flambeau !

C'est un album très sombre que je tiens entre mes mains et ce dans tout les sens du terme. La pochette est illisible et on ne distingue pas vraiment les titres, les informations et paroles... Vraiment dommage...
Parlons musique ! L'album est beau, les musiques sont lourdes mais mélodiques, et je reconnais que ça fait assez voyager : on s'imagine dans les grands espaces etc. Les instrus sont portés sur la volonté de recherche de mélodies, d'ambiances tantôt pesantes, tantôt plutôt légères sans non plus passer du coq à l'âne. La voix très grasse rajoute une ambiance caverneuse, une ambiance sombre à la partie instrumentale. On a donc plusieurs couches d'ambiances se chevauchant entres elles, alternant des émotions de malaise et de rayonnement, et ça rend plutôt bien. Malgré cela, l'album est, de par sa longueur, quelque peu ennuyant à la longue. Le phénomène est aussi amplifié par la répétition excessive des riffs et de la lenteur de la musique caractéristique du Doom.

Le gros problème du CD est sa longueur : 79 minutes 49 secondes pour six titres, mais l'ambiance est vraiment très travaillée et déstabilise quelques fois. Sinon c'est un bon album qui ne sort pas vraiment de l'ordinaire : il ravira les fans du genre !

Author: NegativeHate
Review
Spirit of Metal
14/20
28.06.2014

Quatre ans après leur premier album, les Doomsters grecs de Shattered Hope nous proposent leur second opus, sous l'égide encore une fois du label russe Solitude Productions. Ce nouvel album, intitulé Waters of Lethe, est constitué de six titres et nous propose pour presque 80 minutes d'un Doom Death sombre et plus radical dans sa démarche que ne le sont la plupart des groupes signés par le label, notamment de par son aspect massif et assez peu accueillant.

Cela étant les compositions, assez longues (entre 10 et 18 minutes), sont un peu plus plus hétérogènes qu'elles ne semblent l'être au premier abord, notamment de part les variations que subit le rythme tout au long des morceaux. En effet, outre le fait que les relatives hausses de tempos sont assez fréquentes, permettant notamment d'exprimer la facette la plus haineuse et menaçante de la personnalité de l'album, ce dernier propose également un certain nombre de passages durant lesquels le rythme sombre dans une apathie aux accents Funeral particulièrement appréciables. Cet état de fait rend ce Waters of Lethe relativement efficace, de par son alternance entre séquences purement atmosphériques et autres un peu plus rythmées, bien que quelques longueurs subsistent néanmoins, en particulier aux alentours du milieu de l'album.
On notera également que plusieurs envolées plus mélodiques sont présentes, par exemple sur "Obsessive Dilemma". Celles-ci apportent quelques touches plus lumineuses à l'album, mais sont un peu inégales et de manière générale sans doute moins intéressantes que les passages se concentrant sur une noirceur plus radicale. Elles n'en évoquent pas moins une mélancolie contrastant de manière assez réussie avec l'atmosphère générale, qui oscille autrement entre dépression nihiliste et amère et majesté ténébreuse. Dans un emploi similaire mais pour un résultat sans doute plus marquant, on notera l'intelligente utilisation de notes de piano, notamment sur la fin du très bon "Convulsion", qui ouvre l'album.

De manière générale le clavier joue un rôle discret (la différence avec le premier album est à ce titre flagrante), mais assez efficace. Outre les notes de piano précitées, il fournit également sur certains morceaux des nappes venant donner de la profondeur à l'atmosphère tout en restant au second plan. "Here's to Death", le dernier titre de l'album, est le plus marquant à ce niveau-là, les nappes de chœurs et de cordes donnant au morceau une ambiance majestueuse du plus bel effet tout en demeurant très sobres et très sombres, ce titre se révélant d'ailleurs être l'un des plus intéressants de l'album.

On saluera également le travail effectué vis-à-vis des vocaux. Le growl est en effet très réussi, à la fois puissant et riche en émotions, et son utilisation en alternance avec un chant hurlé plus haineux et torturé se fait de manière intelligente et bien en accord avec la partie instrumentale des morceaux. On remarquera également la présence de passages chuchotés également assez marquants.

Concluons en disant que l'album est mixé par Greg Chandler (Esoteric), qui décidément commence à être un habitué des sorties les plus intéressantes du label Solitude Productions (on pensera notamment au dernier Grieving Age ou à l'excellent Station Dysthymia). Si ce second album de Shattered Hope n’atteint probablement pas le niveau des deux albums précités et souffre encore de quelques défauts, il n'en reste pas moins très réussi, et est à ce titre des plus prometteur pour l'avenir du groupe grec.

Author: Peacewalker
Review
Forgotten Path
5/10

One of the biggest and most active Doom Metal labels “Solitude Productions” presents Shattered Hope’s second LP “Waters of Lethe”. For most Funeral Doom bands “long-play” stands not only for the length of the album, but also describes the listening experience itself. Since “Waters of Lethe” is already a second release, there’s little space for mistakes that can be forgiven. I’m not saying that there’s something truly wrong with this album, but it’s not something that will pleasantly surprise a Doom Metal fan.
Shattered Hope’s debut release has received high ratings on a website, where Doom Metal is usually quite well accepted. But their new release wasn’t so lucky... Let’s cut to the chase - the album’s main drawbacks, though frequent in many Metal bands, are its length and monotony. If it had only one of these downsides, “Waters of Lethe” could be commended at least for its technical quality, atmosphere, clean whispering vocals and engaging rhythm. I could even say that if the tracks had more variety and were shorter, the release could be in this year’s shortlist of best Doom Metal albums. Shattered Hope has the knowledge and skills to create proper Doom, but they incorporated elements of modern Death Metal and not much true originality. It is pure torture to have to listen to 10-18 minute long compositions that sound almost identical and cannot provoke any reaction.

Author: Bloodie
Write a review