Скидка 33%
A Cold Dead Body - Harvest Years (CD) Cardboard Sleeve

A Cold Dead Body - Harvest Years (CD) Cardboard Sleeve

post rock / metal, Slow Burn Records, Slow Burn Records
Рекомендованная цена: 450.00 Р
300.00 Р
Вы экономите: 150.00 Р (33%)
Цена в баллах: 600 баллов
BURN 006-10 xs
В наличии
+
Дебютный альбом “Harvest Years” команды A Cold Dead Body – это путешествие длиной в девять шагов, начиная с "Semen", и заканчивая "Divinity". Этот альбом – это целое повествование, а не всего лишь слова и музыка. Это история, проходящая нитью по всему альбому, где лирика и мелодии создают захватывающую атмосферу. Это история о путешествии, о человеческих амбициях, о противостоянии природы и человека, это концепция, основанная на рассуждениях о смысле жизни, техники, и значении смерти. Альбом записан и сведен Enrico Berto в Mushroom Studio. Мастеринг осуществил James Plotkin (Khanate, Sunn O))), Isis, Pelican, Earth). Один из лучших образцов жанра! Must have!! Диск выпущен в формате Cardboard (Mini LP) Sleeve.

Треклист:
1 Semen
2 The Womb
3 Madre Pt.1
4 Our Best Years
5 The Chosen Ones
6 Madre Pt.2
7 Collapse
8 Zero
9 Divinity

Артист:
A Cold Dead Body
Страна артиста:
Italy
Год альбома:
2010
Название:
Harvest Years
Стиль:
post rock / metal
Формат:
Compact Disk
Тип:
CD
Упаковка:
Cardboard Sleeve
Лейбл:
Slow Burn Records
Кат. номер:
BURN 006-10
Год издания:
2010
Страна-производитель:
Russia
Review
Imperiumi
7/10
29.04.2011

Progressiivista post-rockia/metallia tarjoavan italialaisen A Cold Dead Bodyn debyytti Harvest Years liikkuu niin Isiksen kuin Fields Of The Nephiliminkin jalanjäljillä. Ei aivan samoja polkuja, vaikka aika ajoin tiet risteävätkin.

Levyn teemana on bändin mukaan tarina ihmisyydestä, elämästä ja yhteentörmäyksistä luonnon kanssa. No, vähemmälläkin sielua raastavilla universumitulkinnoilla olisi pärjätty, mutta musiikki toimii silti varsin mukavasti, vaikka ei vähemmän yllättäen saavutakaan sen teemallista tasoa. Onneksi, sillä moinen voisi mennä koomisuudessaan jo parodiaksi.

Musiikillaan bändi pystyy kuitenkin luomaan varsin hyvää tunnelmaa ja raskasta murjontaa, mutta sen lievä soundillinen ohuus ja heikko laulu syövät musiikin parasta terää. Vaikka huteja ei levyltä löydykään, niin keskimääräisesti neljän minuutin kappaleet eivät aina saavuta sellaista tasoa, jota musiikki antaisi odottaa. Vaikka kappalemateriaali onkin tasaisen varmaa, levy nostaa vielä selvästi tasoaan kahdella viimeisellä kappaleellaan.

Levyn heikoin osa-alue on kuitenkin laulu. Kärsivän kuuloiset huudot raskaissa osuuksissa eivät kuulosta lainkaan hyviltä ja syövät oleellisesti levyn kuuntelun nautintoa. Varsinkin puhtaissa kuulee, ettei Stefano Casanova ole mitenkään erityisen hyvä laulaja, mikä lienee se päällimmäinen syy, miksi hänen laulunsa onkin miksattu melko alas. Tosin välillä mies väläyttelee osaamistaan, mutta kokonaisuutta ajatellen laulu on aika epätasaista eikä nouse musiikin tasolle.

Vaikka levy kierrättääkin samoja elementtejä, niin itseltään kuin muiltakin, on kokonaisuus silti tarpeeksi vaihteleva ja parhaimmillaan tunnelmaltaan hyvin toimiva. Tuo Casanova heti vaihtoon tai vähintään laulukouluun niin alkaisi musiikkikin saada enemmän oikeutta.

Author: Janne Rintala
Review
Diztorted
28.04.2011

Весьма неповерхностный музыкальный материал, претендующий на концептуальность, думаю, должен прийтись по вкусу любителям интеллектуальной металлической альтернативной сцены. Разноплановые композиции ведут своё повествование (о котором можно узнать из текстов группы) с использованием широкой палитры музыкальных приёмов, инструментов, звуков, и, в конечном счёте, рисуют нетривиальные образы и вызывают неоднозначные чувства.

Встречается большое количество «акустических» фрагментов. Превалируют среднетемповые тяжелые рифовые и одновременно мелодичные куски с прямым, а порой и весьма завернутым ритмом.

Интересно, проникновенно, почти филигранно. В копилку!

Author: Valentii
Review
Doommantia
7/10
12.04.2011

Italian quartet A Cold Dead Body are another post-rock progressive sludge whatchamacallit band from Slow Burn Records but unlike The Death Of Her Money, (another slow burn records post-rock release) this band are very interesting indeed. This album titled ‘Harvest Years’ is ambitious and imaginative but still falls into post-rock clichés from time to time but unlike many bands in this genre, comparisons to Neurosis and the like are not warranted at all. They certainly have their own thing going and to a degree, their own sound. This is their début after 5 or so years together as a band and while it is far from perfect, this band has so much potential for the future that you need to keep an eye and ear on them from now on.

The band have the whole post-rock sludge down so no problems there but the clean, almost indie-rock vocals are an acquired taste. He has a powerful, throaty bellow to his voice but I wonder if a more guttural sound might be more appropriate for this style, that’s my take on it anyway. Musically this band is always experimenting and pushing their chosen genre to the limit so it is really hard to say what genre they really play. It is sludge, prog-rock, doom with leanings towards a free-form jazz fusion kind of attitude so this band can not be put in any specific genre. I know some people find that to be a bit of a turn-off and if you like your genres to be traditional and straight-forward, stay clear of these Italians.

The album questions human existence from opener ‘Semen’ to the album closer ‘Divinity’ and its emotional depth is staggering. Analyzing the album on a track-by-track bases is pointless as songs all merge into one another and it ends up sounding like one long 40 minute concept piece. Musically it is a little disjointed, crushing riffs melt into mellow sections but sometimes it sounds a bit clumsy. Mixing brutality with melancholy is not an easy task if you want it to sound seamless and here, it doesn’t work too well at times. When it does work however, it is incredibly exciting and mesmerizing. The shifts in moods with the shifts in musical genres means you are always guessing and nothing is ever predictable so this sounds fresh from start to finish even though I can not pick one favorite track, just favorite bits and pieces.

One negative is the production which sounds over-blown especially in the louder, heavier sections. On the other end of the scale is the gentle, mellow sections which sound a tad muddy. I will let it slide being a début album but the a band as diverse and musically colorful as this deserves to have top-shelf production and mastering and I don’t hear it here. Despite all that, this is a very interesting album but you will need a very open-mind to fully appreciate it. In conclusion, a very promising band and a very interesting but unbalanced album…

Author: Ed
Review
Pest Webzine
9.5/10

Definitely not my style of music, but since I have received it in physical form, I have to at least mention it, and of course, listen to it nevertheless.
A Cold Dead Body hails from Italy, was founded in 2005, and this is their debut album, a 9 tracks effort lasting for almost 40 minutes. I started to listen to “Harvest Years” being quite suspicious, of course, but I had a big surprise with this band. The type of music they are doing is absolutely powerful and extremely immaginative, colourfull, varied, expressive, and I can go on and on with such adjectives. They are experimenting and pushing their music beyond all boundaries, there is simply no limit to what they do and it’s extremely hard to categorize what they do. It’s like the jazz free spirit reached the post metal scene and took it by storm. Very, very interesting album, recommended to all of you more open-minded than I am.

Author: Adrian
Review
Heavy Impact
7.5/10
05.04.2011

Nonostante coloro che si autodefiniscono, o che per la serie di ascolti sottoposti a selezione, vengono accorpati alla categoria dei “puristi”, il fenomeno “Post” (nella sua articolazione più ampia) è qualcosa che non va ignorato. In realtà la parolina “post” usata nelle realtà sonore alternative non è altro che una indicazione, che elude il suo riferirsi ad un genere preciso, e che va a prendere in esame una componente eterogenea. Un linguaggio che fa proprie le articolazioni più disparate e le mette assieme in una dialettica, spesso, ed è il caso dei nostrani A Cold Dead Body, interessante.

Certo, qualcuno potrà obiettare che il fenomeno “post” è, per lui, avaro di attenzioni perché con tutta probabilità non fa parte, in senso pieno, delle sonorità Hard & Heavy; e su questo nulla da ridire. Ma siamo proprio sicuri che l’ignorare le sintesi musicale di una intera generazione sia davvero la soluzione giusta per la salvaguardia di tutte le realtà “rumorose”?

Con tale interrogativo, a cui ognuno può dare la propria personale risposta passiamo ad esaminare “Harvest Years”, album che rappresenta il debutto (la band prima aveva dato alle stampe un promo) della band friulana. Giusto per dare delle coordinate, l’album è un caleidoscopio di influenze (Hardcore, Sludge, Progressive), tutte rivisitate attraverso una contemplativa ed intima ottica contemporanea che tiene conto tanto dell’emozionalità Radiohead /Dredg, quanto dei vuoti e delle esasperazioni di scuola Neurosis. Il risultato del tutto è difficilmente esplicabile con le sole parole, anche perché le nove tracce contenute nell’album sono un tributo alla diversificazione.

A riffs ed accordi torrenziali si associano fascinosi passaggi aerei dalle tinte melodiche e soavi, che rimandano in più di un caso ai Klimt 1918. Ma nel contempo vivono di ombrosi cali in una buia teatralità, messa in eccellenza da scream-vocals straziate e dolorose. A completare il quadro arrivano arrangiamenti di natura classica e armonizzazioni vocali pregne di pathos.

Tra i brani, tutti ottimi ed ambiziosi, meritano una citazione particolare: “Madre Pt.1” (colma di echi Pink Floyd), e la conclusiva “Divinity”, che è il brano che forse rappresenta al meglio la natura sonora della band. Un lavoro assolutamente sopra le righe che merita tanta attenzione.

Che siate “open minded” o meno, qui vi sono tratti di grande musica, certo qualcosa di inespresso è ancora nel grembo della band, ma al momento siamo al cospetto di una delle realtà più creative nate in casa nostra nell’odiato, perché indeterminato, ambito “post”. Eterogeneità come ricchezza.

Author: Andrea Angelino
Review
Metal Revolution
7.8/10
04.04.2011

A Cold Dead Body is a so-called post metal & post sludge quartet from Italy. Their new album Harvest Year is a trail through nine steps. Harvest Year is also a concept story about a journey, human ambition and the conflict between humanity and nature. In other words; it has this philosophical and sophisticated approach to life cycle itself.

Vocal performance of their singer is quite different but amazing; he’s an indie rock vocalist delivering some deep-throat growls varied with some clean and softer passages. In general, I’ve been enjoying this album for variations of reasons; vocals, production, intensity and crushing riffs. When all of this is being supplemented by some nice synth sections and numerous changes in both mood and atmosphere it sounds just great.

The overall feeling is the one of melancholy and depression and with huge emotional side to it. It maintains the whole concept trustworthy and very authentic. My favourite track would be “Collapse” summering up all of the things I was referring to previously.

Harvest Year is actually a very decent release and all of the nine tracks are perfectly composed just less than 40 minutes; left no time to waste.

Author: bato
Review
Metal Storm
7.6/10
29.03.2011

A Cold Dead Body is a post-metal/post-sludge band with an Indie Rock vocalist. Well, not entirely, he’s got the deep-throated thing down well, but his clean vocals are pretty cool and really stood out for me.

The album itself has a theme that should be clear to anyone even glancing at the track listing… from sperm to person to nothing. It’s the life cycle, all compressed into nine tracks and just under 40 minutes.

Musically, it is an enjoyable listen. Harvest Years has varying degrees of intensity, mellow bits with clean tones and clean vocals one moment become raging slabs of shouts and distorted, crushing riffs a few ticks of the second hand later. Synth string sections add some serious moments of melancholy to help further accentuate the shifts in moods with the shifts in musical style.

All in all it works really well. The various shifts in vocal and musical approaches, coupled with the sways of emotional impact keep the whole thing interesting.

Honestly, this was a pretty cool release. I’ve listened to this thing for a couple weeks now trying to find a way to best describe it (near epic fail on my part) and though the words have been hard in coming, the album has still held up and kept my interest over nearly two dozen listens.

Nice work by the Italian quartet. Benissimo.

Author: BitterCOld
Review
Magazyn Gitarzysta
9/10

W połowie lat ’90 jak grzyby po deszczu wyskakiwały kolejne projekty, będące alternatywą do tego, co królowało ówcześnie na metalowej scenie. Niektóre zaczynały metalowymi płytami, by na kolejnych wydawnictwach coraz bardziej oddalać się od tego gatunku, a nawet nie mieć z nim nic wspólnego.

Muzyka tworzona przez tego rodzaju bandy była oryginalna, każdy miał swój niepodrabialny styl, a jednocześnie nie silił się na odgrywanie wielkich artystów tworzących wyjątkową sztukę. Chcąc nie chcąc, to właśnie udało im się osiągnąć. Nie dość, że bez dwu zdań byli artystami, to jeszcze artystami wyjątkowymi, choć ich twórczość pozbawiona była jakiegokolwiek artystowskiego zadęcia. Mowa tu przede wszystkim o norweskich Arcturus, In the woods…, The 3rd and the Mortal, Beyond Dawn, Drawn; fińskich This Empty Flow i Decoryah czy włoskim Monumentum. Kapele te potrafiły stworzyć na swoich płytach niepowtarzalny klimat.

Włoscy debiutanci przywołują atmosferę tamtych lat, choć czysto muzycznie sytuują się w nieco innych rejonach. A Cold Dead Body z wyczuciem porusza się między klimatycznym metalem, nawiązującym do starych nagrań Anathemy, a post-metalem, w szczególności tym bliskim dokonaniom Isis. Płyta jest stosunkowo krótka, co może być pewnym zaskoczeniem, biorąc pod uwagę uprawiany gatunek muzyczny. Harvest Years trwa ledwie 40 minut i zamyka się w 9 utworach, z których każdy nie trwa z kolei dłużej niż pięć minut. Nie ma tu więc zbyt wielu dłużyzn. To wyraźnie odróżnia ten band od większości post-metalowych ekip.

Muzyka A Cold Dead Body opiera się na kontraście między ciszą a hałasem. Niby nic nowego, a jednak sposób, w jaki skomponowano utwory sprawia, że muzyka jest tu mniej przewidywalna niż u wielu innych zespołów, także bazujących na podobnej opozycji dźwiękowej. Numery płynnie przechodzą z jednego w drugi, co sprawia, że materiału słucha się w zasadzie jak jednego, czterdziestominutowego utworu, o zmiennych nastrojach.

Włochom udało się nagrać wciągający album o specyficznym klimacie. Całość podkreślają bardzo dobre, czyste wokale, przywodzące na myśl Patryka Zwolińskiego z naszego rodzimego Blindead, a bardziej pracę, którą wykonał na “My Beautiful Enemy” Neolithic. Fragmenty te przeplatane są szorstkimi wokalami w stylu Aarona Turnera. Do tego partie skrzypiec, zawsze pomocne w kreowaniu nastroju. Wszystko to razem składa się na dźwiękową klimatyczną podróż, w którą dałem się zabrać z wielką przyjemnością.

Podobnie jak Cult of Luna powstała na gruzach hardcorowego Eclipse, tak A Cold Dead Body wzniosło się z popiołów, po rozpadzie hardcorowego Zune. Wypada im tylko życzyć, by ich kariera i twórczość potoczyła się równie pomyślnie, jak miało to miejsce w przypadku Szwedów.

Author: Sebastian Urbańczyk
Review
Femfogacs
10/10
25.02.2011

“Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat.”

Az olasz A Cold Dead Body vészjósló neve ellenére nagy valószínűséggel az egyik legsikeresebb Solitude Productions melléktermék lesz. A kiadásért a Slow Burn Records volt a felelős, s biztosan nagyon szép és igényes minden, de mivel csak a lemezt kaptam magát meg, így erről nem is értekeznék túl sokat. 2005-ben alakultak, de csak 2007-től tekinthetőek valóban aktívnak, a csapatnak amúgy korábban már kijött egy kislemeze három dallal – innen letölthető ingyen, melyből kettő teljességgel, egy pedig bonva került fel a debütre. S hogy miért is olyan sikeres ez a fura nevű olasz horda?

A Harvest Years zeneisége a nyers HC-tól a scream-on át a post-HC-ig jut, közben érinti a post-rock és post-metal berkeket is, ez pedig egészében egy annyira változatos és progresszív dolgot eredményez, melynek a hátterében ott vonaglik az atmoszférikus doom mély-landolása. Mindehhez vegyük hozzá a korántsem mindennapi koncepciót, amely egy nagy utazás emberi törekvések – álmok, ember vs. természet kiegyeliíthetetlen párviadalával, melynek lényegi elvonatkoztatása felveti az élet értelmének örök kérdését, s a halál misztikumának beteljesedését. A kulturális barangolás és hangszereltség is rengeteg helyről ered, így tehát némi népzenei vonal is ott dobog a háttérben, a dalok pedig félelmetesen felkészült és kidolgozott emocionális összeomlásokról, majd pedig felcseperedésekről tanúskodnak, ahogy az ének terén is kapunk férfi és női kiadást egyaránt, a suttogástól a kántáláson át, a hörgésig, károgásig, ordításig és beszédig – előkerülnek az epikus magasztosságok és a legmélyebb emberi lelkek bugyraiból feltörő ösztönlény megrekedések is. Az egész mögött amúgy két nagyon meghatározó jelenség húzódik meg, az egyik a korai és igazán mély Neurosis, illetve miliő terén a holland Celestial Season 1994-es Solar Lovers korongja ugrott be többször is, ám ettől függetlenül is a Harvest Years gazdagsága kevés zenével kapcsolható igazán sorosan össze, az más kérdés hogy korántsem egy könnyed falat – képes megakadni a torkunkon, vagy súlyos görcsökbe rántani gyomrunk, hiszen egyszerre szép, csodálatos és fertőzött, mérgező és romboló, keserűsége csontig hatol, epét hányó tinik és meglékelt vénájú terhes asszonyok, üvegekben üzenetet kereső névtelen alkoholisták hada no meg maga a zene, melyben több világ süppedt meg egyszerre, némelyik véglegesen el is merült, és ezek a birodalmak oszlásainak közös vegyülete az, amit A Cold Dead Body olyan igényesen és jól sikerülten reprezentál!

Nehéz egy ilyen anyag után olyan konklúzióval zárni amely nem hemzseg a közhelyektől; így érjétek be annyival; van értelme az egésznek és 2010-ben is lehet olyan lemezt összerakni, amely nem a hatáselméletek és fertőzések délceg lovagjaként tetszeleg, hanem mint zene, mint atmoszféra, mint miliő állja meg a helyét!!!

Author: HARDsick
Review
Metal.de
7/10
07.01.2011

A COLD DEAD BODYs Debütalbum “Harvest Years” ist nicht nur eines von vielen Debütveröffentlichungen, die dieses Frühjahr bei Slow Burn erscheinen, sondern wohl auch das ambitionierteste. Immerhin haben wir es hier mit einem Konzeptalbum zu tun, dass sich nichts geringeres als den Sinn des Lebens zum Gegenstand hat. Wie gesagt, ambitioniert.

Die Grundlegenden Fragen der menschlichen Existenz werden auch tatsächlich überhaupt nicht eindimensional beackert: Die Songtitel von “Semen” bis “Divinity” schließen nicht nur so etwas wie einen Kreislauf, sondern warten auch mit angemessenem emotionalem Tiefgang (nicht zuletzt der Violine geschuldet) auf. Die vage als Post-Hardcore einzuordnende Musik der Herren und Damen A COLD DEAD BODY ist Reich an Facetten, Abwechslung und Höhen und Tiefen, wie man sich das vorstellen kann, wenn es um menschliches Leben geht. Dahingehend wurde für das Konzept also schon Mal die angemessene Form gefunden. Leider sind die einzelnen Stücke für sich genommen weniger Aussagekräftig, sodass es eigentlich keinen Sinn macht, einen einzelnen Song von “Harvest Years” anzuspielen. Sie alle gehen ineinander über und sind gewissermaßen eins, gleichzeitig aber auch wenig einprägsam.

Ein weiteres Manko ist die suboptimale, häufig übersteuerte und undifferenzierte Produktion der Platte, an der auch ein Mastering von James Plotkin nicht mehr viel zu ändern vermag. Die Brachialität einiger Passagen scheitert genau so oft am Knarzen der Produktion wie leise, filigrane Momente im Soundmatsch untergehen. Doch auch wenn in Sachen Technik bei A COLD DEAD BODY noch Luft nach oben ist, kann man das Potenzial von “Harvest Years” schlecht leugnen. Das Projekt ist interessant und mutig genug, um sie im Auge zu behalten.

Author: Timm
Написать отзыв